Reggel az ébresztő keltett. Úristen! Suli! Felkaptam valamit, nem is néztem mit, de valami feketét. 

Kevin ismerte Lyst régebben, ezért megbeszélte Lysanderrel, hogy bejöjjön ért suli előtt és ő vigyen el. Szólt a csengő. Kinyitottam az ajtót.

-Szia Tina!-mosolygott rám Lysander.

-Szia Lys!

Felkapott és bevitt. 

-Úgy látszik akkor nem kosarazol.-mosolygott.

-Hát igen!-nevettem rá.

Megpuszilt, majd bement az öltözőbe. Én leültem a padra. Néztem ahogy sorra jönnek ki. Lysander és Castiel folyton engem néztek. Kicsit zavaró volt. Lysander fele más színű szeme a napfénybe gyönyörű volt. 

Mikor vége lett a tesi órának (mivel ez az volt) hamar visszaöltöztek. Sorra jöttek hozzám, hogy mi történt velem. Persze nem az igazat mondtam, mert még a végén kiközösítik Kevint. Mondjuk ez nem történhet meg, mert Kevin "menő arc", az az kellemes a társasága.

El voltam merülve egész nap a gondolataimban. 
-Hé, Tina jól vagy?- kérdezte Castiel aggódóan.
-Igen, csak gondolkodom.
-Min?
-Azt hiszem... Szeretem Lysandert...
-Jó én most megyek!- ezzel dühösen ott hagyott.

Pár perccel később Lysander odajött hozzám.
-Mi volt ez Castiellel?-kérdése feltétele közben furán nézett.
-Csak megharagudott rám...
-Miért?
-Mert elmondtam neki, hogy szeretlek...
-Öhm... -kicsit zavarban volt, alig tudott beszélni.-Én is téged, de Casttól sosem nyúlnálak le.
-Oh... Értem, bocsánat. Én most elmegyek Cast után.

Futottam utána. Még szerencsére utolértem.

-Cast kérlek hallgass meg! Nem hagytad, hogy...

Megosztás a facebookon